Ma reggel a lányom hatkor kelt fel. Mielőtt a korai kelés miatti rosszkedv eluralkodott volna rajtam, bekapcsoltam a Szezám utcát. A lányom ugrabugrálva követte Glovert és meg a fotel mögött tekerésbe kezdtem.
Nagyon megörültem annak, hogy a kicsi lányom nem kéredzkedett fel az ölembe! Hogy ne legyen olyan unalmas, cifráztam a tekerést: 12 mp normál tekerés, 12 mp tiszta erőből tekerés. A fejben számolgatás az ütemtartás miatt nem ment (az agyam nem tud tiszta erőből tekerés parancsot küldeni a lábna és lassan számolni)(a dobos karrieremet ezért is nem erőltetem:). Viszont a DVD a szemem előtt számolta a másodperceket. Azt kell mondjam oltári laaaassssssssaaaaaaaaaaaaaaaan.
Ez a váltakozó tempó ment húsz percig.
Úgy szálltam le a bringáról, mint korábban, amikor egy teljes órán át csak simán tekertem. Ha ez tényleg ugyanakkora erőfeszítést kalóriaégetést jelent, akkor inkább ezt a váltakozó 20 percet választom. Popsikímélőbb változat!
A hangulatom sokkal jobb volt egész nap. Inkább csak a lelkiismeretem megnyugtatása miatt, mint a felszabadult hormonok miatt. Viszont a délutáni fáradtságomat ma sikerült ezzel a módszerrel szabadságra küldeni!
